
Minden kultúrának megvan a maga szokásrendszere, amely szerint a gyerekeket nevelik: Japánban például akár kiskamaszkorig is együtt alszanak a szülők a gyerekekkel, és a természeti népeknél sem csinálnak ebből különösebb problémát. A „gyerek a szülők ágyában” jelenség tehát máshol teljesen elfogadott, sőt természetes. Nincs általános recept, de ha a gyermekeinket egészséges felnőtt életre és párkapcsolatra akarjuk nevelni, akkor a mi felelős szülői döntésünkön múlik, hol húzzuk meg a határokat. A kérdés nem egyszerű, hiszen amikor a gyerek a szülők ágyában alszik, gyakran biztonságban és szeretve érzi magát – ez pedig valódi igény lehet egy kisgyermek részéről.
Az európai kultúránkban, így nálunk sincs elfogadott szabály az együtt alvásra, minden szülő mással magyarázza, hogy ő miért, vagy miért nem alszik együtt a gyermekével. Egyes házaspárok már a baba születése előtt elhatározzák, hogy a kicsinek külön ágya és szobája lesz, míg mások úgy vélik, a kisgyerekben jelentkező félelmekre a legjobb orvosság az együtt alvás, sokszor akár kamaszkorig – azaz, hogy a gyerek a szülők ágyában marad.
Kutatások szerint fontos, hogy a kezdetektől kialakuljon egyfajta testi-lelki kötődés gyermek és szülő között, ahogy azonban cseperedik a gyerek, nem árt a testi kötődésen lazítani annak érdekében, hogy a gyermekünk képes legyen tőlünk függetlenül is létezni, önállósodni.
Bármilyen mintát is követ egy család, ha az együtt alvás az intimitás, a házasélet rovására megy, érdemes elgondolkodni azon, hogy mit miért áldozunk fel.
Furcsa, de ez a probléma is a párterápia, párkapcsolati mediáció területe.
Sokszor egy külső, pártatlan segítség hozza meg a valódi változást. Ha Ön is elindulna a békés megoldás felé, szívesen segítek. Lépjen velem kapcsolatba.

Székhely:
1035 Budapest, Vörösvári út 21.
Levelezési cím:
1035 Budapest, Vörösvári út 21.
Engedélyszám: 001393/1
Adószám: 71462365-1-41
Telefon: +36 20 944 0056
Ímél: [Email betöltése...]