Mostanában egyáltalán nem ritka, hogy egy férj elveszti munkáját, és a feleség válik családfenntartóvá. Az ilyen helyzetek komolyan próbára teszik a kapcsolatot.
A pár azért jött el hozzám, mert a házasságukat pokollá tették a folyamatos, ordibálásba torkolló veszekedések, és képtelenekké váltak a legapróbb dolgok megbeszélésére, úgy gondolták, nincs más megoldás, mint a válás.
Az előkészítő beszélgetések során kiderült, hogy ez a fordított családmodell vezetett a házasság megromlásához. A férjet lelkileg megviselte, hogy elveszítette munkáját, szégyellte a helyzetét, bujkált a barátok elől, nem tudta, hogyan mondja el, mi történt vele. A háztartásban próbálta hasznossá tenni magát, ugyanakkor méltóságon alulinak érezte a házimunkát. Kikészítette az otthoni munkák végeláthatatlansága, és az, hogy felesége a munkából hazatérve sorra találta a hibákat a házimunkában annak ellenére, hogy a férje igyekezett jó munkát végezni.
A feleség – helyzetből adódóan – otthon is kezdett főnökként viselkedni, családfő vált belőle, megmondó-ember, parancsnok lett. A párterápia során maga is meglepődött, milyen férfias tulajdonságokat hozott elő belőle a helyzet, meggyengítve ezzel Lászlónak a családban birtokolt státuszát, aláásva önbecsülését, szinte kasztrálva őt.
A mediáció során a feleség megértette, hogy párjának szüksége van arra, hogy értékeljék otthoni erőfeszítéseit, egyenrangú társnak tekintsék, hogy így képes férjként viselkedni, ezért vállalta, hogy határozottabban támogatja őt az álláskeresésben. Kidolgoztunk a férj számára elfogadható technikát a jelenlegi helyzet kommunikációjára környezet és a barátok felé.