Lakáshasználati jog ellenértéke, többlethasználati díj

A lakáshasználati jog rendezése leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a felek megegyeznek abban, hogy ki marad az általuk utoljára közösen használt lakásban. A lakáshasználatra való jogosultságnak értéke van, ezért a lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jogosultság ellenértékének rá eső részére jogosult, ha arról nem mondott le.

Ha az egyik fél a lakást önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyja el, és az ingatlan terheit sem viseli, lakáshasználati jog ellenértékére nem tarthat igényt. Ha a megállapodás nem ilyen jellegű, a távozó házastárs a használati jog ellenértékére tarthat igényt. Ennek nagysága függ a lakásban maradt, lakáshasználatra jogosult gyermekek számától.

A lakáshasználati jog ellenértéke aránylag könnyen számítható: a közös vagy külön tulajdonban álló lakás esetében a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete.
Ha bérlakás volt az utolsó közös lakhely, a lakáshasználati jog ellenértéke a hasonló önkormányzati bérlakásra az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértéke, amit az Önkormányzat a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére fizetne.

Többlethasználati díj

Közös tulajdonú és közös tulajdonban maradó lakás esetén a lakást elhagyó házastárs többlethasználati díjra is igényt tarthat. Ha egy fedél alatt marad a család, lehetőség szerint használati megosztást kell készíteni.

Ha a birtoklás és használat mértéke eltér, például az ingatlan a házastársak 1/2 – 1/2 arányú tulajdona, de az egészet az egyik fél használja, akkor amíg ez a helyzet fennáll, az ingatlant nem használó fél számára többlethasználati díj, egyfajta bérleti díj jár.

Sokszor egy külső, pártatlan segítség hozza meg a valódi változást. Ha Ön is elindulna a békés megoldás felé, szívesen segítek. Lépjen velem kapcsolatba.