Mivel a vagyonmegosztás szigorúan elkülönül a bontópertől, a vagyonról nem kell megállapodni a házasság felbontásához, válás után is közös tulajdonban maradhat a lakás, a nyaraló, az autó, és minden, beleértve a pénzeszközöket is. Komoly gondok forrása lehet ez a rendezetlenség, tehát amikor a válás során a házassági vagyonközösség megszűnik, célszerű megosztani a házastársi közös vagyont.
Házaspárok esetén, ha nincs házassági szerződés, egy-két kivétellel a házassági vagyonközösség idején szerzett minden vagyontárgy része a házastársi közös vagyonnak, közös tulajdon, elosztása során az egyenlőség a fő és egyben hivatalos irányelv. A külön kezelt pénzügyek Ilyenkor nagyon bonyolulttá tehetik a helyzetet, mert a felek gyakran nem is ismerik egymás anyagi ügyeit, bankszámláit, befektetéseit. Ha nincs szándék a megegyezésre, nincs átláthatóság, őszinteség, gyakorta kemény perek, magas perköltségek, kiszámíthatatlan összegű ügyvédi számlák keletkeznek.
Élettársaknál más a helyzet: egyrészt minden szerzemény a szerző felet illeti, de a vagyonszaporulat illetően, a közreműködés arányát illetően lehetnek viták és a közösen vásárolt, felújított ingatlan vagy egyéb nagyértékű vagyontárgy okozhat konfliktust.
Egy vagyoni per komoly anyagi tehet jelenthet a felek számára. Két tétellel kell számolni: ügyvédi munkadíj és perilleték. Mindkettőt törvény határozza meg és összegük a pertárgy értékétől függ. Ha például a közös vagyonban mindössze egy ma átlagosan 60 millió forintba kerülő lakótelepi lakás szerepel:
- perilleték másfélmillió forint (tárgyi érték 6%-a, maximum 1.500.000 Ft)
- ügyvédi munkadíj kétmillió forint (ügyvéd alacsonyabb vagy magasabb díjat is felszámíthat)
A mediáció során történő vagyonmegosztás költsége ennek az összegnek a töredéke.
Ha a mediáció során szükség van ügyvédi közreműködésre, például egy földhivatali eljárásban, megbízható, korrekt áron dolgozó ügyvéd kollégát tudok ajánlani.
Áraimról itt tájékozódhat
Keressen, kérdezzen, segítek!