A VÁLÁS JOGI HÁTTERE
törvényi változások
2018. januárjában fontos változásokat hozott a válóperekben az új Polgári Perrendtartás. A legfontosabb változás, hogy a házassági bontóperben a bíróság kizárólag az alábbi kérdésekben hozhat döntést:

- házasság felbontása
- gyermektartás
- szülői felügyelet
- kapcsolattartásra
- házastársi tartás
- házastársi közös lakás használatának rendezése

A házastársi vagyon megosztása ma már nem része a bontópernek, erre a törvény kifejezett tilalma vonatkozik, pedig a vagyonközösség megszűnése után létfontosságú lehet a közös vagyon megosztása.

A vagyonmegosztás peren kívül is történhet, akár a mediáció során, de bizonyos vagyonelemek esetében szükséges az ügyvédi közreműködés (ingatlan, üzletrész, hitel).

Ha nem sikerül peren kívül megállapodni a vagyon megosztásáról, keresetet kell indítani. Ennek illetéke 6% (minimum 15.000, maximum 1.500.000 Ft) A követelés értékétől függően változik a bíróság illetékessége is, mert 30 millió forint feletti ügyek a Törvényszék hatáskörébe kerülnek, ahol kötelező az ügyvédi képviselet, és ez további költségekkel jár.

A házassági bontókereset csak meghatározott nyomtatványon terjeszthető, minden érdemi dokumentum csatolásával, a mediációs megállapodás aláírását követően. A bíróság ezt követően az alperest felhívja az úgynevezett ellenkérelem benyújtására, ami közös megegyezéses válás esetén csak formalitás.

Ma már minden per perfelvételi és érdemi szakaszra válik szét. A perfelvételi tárgyaláson a bíróság nyilatkoztatja a feleket a keresettel és a megállapodásukkal kapcsolatban, lezárja a perfelvételt, és kitűzi az érdemi tárgyalás napját.

Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a bíróság az első tárgyaláson érdemben tárgyalja a bontókeresetet (pl.: a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, és létrejött a közös megegyezés)

Az érdemi tárgyaláson közös megegyezéses válás esetén, ha a benyújtott megállapodás megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, határozatba foglalja, és dönt a házasság felbontásáról.