Válás.eu Konfliktuskezelés

Gedeon Cecília

Hozzáértés, tapasztalat
2008 óta vagyok mediátor
Több mint 660 család járt nálam

1. Mennyi idő alatt lehet elválni közös megegyezéssel?

Mediátor segítségével zajló közös megegyezéses válás esetén a folyamat első szakaszát a mediációs megállapodás kidolgozása jelenti. Ennek időszükséglete nem megjósolható, függ a felek kompromisszumkészségétől, az eset bonyolultságától, de tapasztalatom szerint gyakran már két találkozó után lezárható ez a szakasz. Ha létrejött a megállapodás, azt a keresetlevélbe szerkesztem.

A válás jogilag akkor indul, amikor a keresetlevél beadásra kerül a bíróságra. A válási folyamat időtartamát innen kezdve a bírósági eljárás sebessége befolyásolja, ami az adott bíróság, illetve bíró leterheltségétől függ. Általában a keresetlevél beadása után egy hónapon belül kitűzik a tárgyalást, és az első tárgyalással le is zárul a folyamat.

Részletesebb információkat talál A válás menete mediációval oldalon.

2. A közös megegyezéses váláshoz miről kell megegyezni?

Ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmaz a Polgári Törvénykönyv:

A link a Válási információk oldal megfelelő pontjaira, vagy ha az gond, az oldalra mutatna

A házastársi közös vagyon megosztásáról nincs lehetőség a válóper során megegyezni, erre kifejezett tilalom vonatkozik. A helyzetre megoldást kínál a vagyoni mediáció, a mediációban megkötött vagyonmegállapodás.

3. Mi az a keresetlevél?

Keresetlevél arra szolgál, hogy annak beadásával a felperes megindítsa az eljárást. Én elvégzem a nyomtatvány kitöltését a megállapodás létrejötte után, belefogalmazva azt a keresetlevél érdemi részébe. A keresetlevél kötelező mellékletét képezik válóper esetén az anyakönyvi kivonatok és az utolsó közös lakhely tulajdoni lapja vagy bérleti szerződése.

4. Hol és hogyan kell beadni a válópert?

A keresetlevelet a házaspár utolsó lakhelye, vagy az alperes lakhelye szerint illetékes bíróság polgári kezelőirodáján kell beadni minden melléklettel együtt három példányban. Érdemes egy plusz példányt összeállítani, amire a kezelőiroda az átvételt igazoló bélyegző nyom. A keresetlevél beadásakor kell leróni a perilletéket, ami ma 30.000 forint. Az összeg megfizetése csekken vagy átutalással lehetséges, az illetékbélyeg már megszűnt.

5. Milyen iratok szükségesek a válóper megindításához?

  • Keresetlevél
  • Házassági anyakönyvi kivonat
  • Születési anyakönyvi kivonatok
  • Utolsó közös lakhely tulajdoni lapja vagy bérleti szerződése
  • Nagykorú gyermek tartása esetén iskolalátogatási igazolás

6. Hogy mondjuk el a gyereknek?

A gyerekek gyakran előbb megérzik, hogy valami nem stimmel a szülők között, mint ahogy a szülőkben ez tudatosul. Ezért fontos, hogy a szülők megnyugtassák őket, beszéljenek nekik arról, hogy mi fog történni, mit hoz a jövő számukra.

A válási mediáció során megbeszéljük, hogy a gyermek korától és érettségi fokától függően mit és hogyan mondjanak el a gyereknek annak érdekében, hogy a lehető legkisebb trauma legyen számukra ez a történet.

7. Miért jó közös megegyezéssel válni?

    • a házaspár maga dönthet minden kérdésben, nem egy idegen
    • nem kell a bíróság elé tárni a válás okait
    • az első tárgyaláson kimondák a válást
    • kisebb költségek jelentkeznek
    • nem kell tanúkkal igazolni a sérelmeket
    • több éves szembenállás, veszteségek sorozata kerülhető el

8. Hogyan zajlik a válás, ha nincs egyezség, és melyen költségekkel jár?

Ha nincs a felek között megegyezés, a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja. Ezt hívják tényállásos válásnak. Nagyon gyakran a bíró elrendeli, hogy a házaspár forduljon mediátorhoz annak érdekében, hogy a válás közös megegyezéssel történjen. Ebben az esetben kötelező felkeresni egy mediátort. Ha a mediáció nem sikeres, vagy a felek valamilyen okból nem veszik igénybe a mediátor segítségét, akkor marad a tényállásos válás.

A tényállásos válás esetében a bíró általában meghallgat szakértőket és tanúkat. Emiatt biztosan sokkal hosszabb a folyamat és a szakértők díját a feleknek a perveszteség arányában meg kell fizetni.

A várható költségek tételesen:

  • Illeték 30.000 forint
  • Külön illetéke van minden tételnek (szülői felügyelet, kapcsolattartás, gyermektartásdíj)
  • Igazságügyi szakértők díja vizsgált személyenként százezres nagyságrendű
  • Ügyvédi munkadíj, ami nagyon széles határok között változhat

9. Milyen költsége van a közös megegyezéses válásnak?

  • A házassági bontóper illetéke 30.000 forint
  • A mediáció díja, amiről a honlapon tájékozódhat

10. Ki fizeti a válás költségeit közös megegyezésnél?

Közös megegyezés esetén a keresetlevél beadásakor megfizetett perilletéket és a mediáció költségeit a felek szabadon megoszthatják.

11. Mit jelent a lakáshasználati megosztás?

A válás alatt, néha azt követően előfordul, hogy házaspár arra kényszerül, hogy a közös ingatlant megosztva, használati megosztás szabályai szerint használják. A megosztás során azt kell eldönteni, hogy egyes helyiségek közös vagy kizárólagos használatban legyenek.

12. Ha egyik fél nem akar válni?

A bíróság abban az esetben is felbontja a házasságot, ha kizárólag ahhoz csak az egyik fél ragaszkodik. Ilyenkor, ha a bíró szükségesnek látja, tanúkat idéz be, szakértőket hallgat meg, hogy bizonyítottnak lássa, hogy bizonyítottnak lássa, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

13. A nagyszülőknek van-e láthatási joga?

Főszabály szerint, a különélő szülő mellett a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülők is jogosultak. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük ebben a kérdésben, akkor a gyámhivatal, illetve a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek korának, egészségi állapotának, tanulmányi előmenetelének megfelelő érdekeket.

14. Mik a névviselés szabályai válás után?

Válás utána a feleség megtarthatja a házassága alatt viselt nevét. kivéve néhány speciális esetet, illetve új házasságkötés esetét.

15. Meddig jár a gyerektartás

A polgári törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy feltételezni kell, hogy a gyermek kiskorúsága idején tartásra szorul, de ez az időszak meghosszabbodik 20 éves korig, ha a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat.

Hasonlóan meghosszabbodik a gyermektartásra jogosultság ideje, ha a gyermek nappali tagozaton felsőfokú végzettséget biztosító főiskolai/egyetemi tanulmányt folytat alap-, illetve mesterképzésen, vagy felsőfokú szakképzésen vesz részt, és azt önhibájából nem szakítja meg. Ha közben 25 éves lesz, tartásra csak rendkívül indokolt esetben jogosult.

A gyermek szintén jogosult tartásra (esetleg részleges tartásra), ha azt betegsége vagy munkaképtelensége indokolja.

Nem köteles a szülő a szükséges tanulmányait folytató munkaképes gyermeknek tartásdíjat fizetni, amennyiben

  • a gyermek a tartásra érdemtelenné válik (nem tart kapcsolatot és ennek nincs érdemi indoka)
  • a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget
  • az veszélyeztetné a szülő önfenntartását vagy másik kiskorú gyermekének tartását

16. Mi történik, ha valaki nem jelenik meg a válóperes tárgyaláson?

Ha a felperes nem jelenik meg az első tárgyaláson, akkor a bíróság megszünteti a pert. A bíróság a tárgyalást a jelenlévő alperes, illetve a távol levő felperes előzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, ezek hiányában új tárgyalási napot tűz ki.

17.Mi számít közös és mi különvagyonnak?

A házastársi különvagyon fogalmát a Válási információ oldalon részletesen taglalom, de annyit érdemes leszögezni itt is, hogy különvagyon minden vagyonközösség létrejötte előtt szerzett és a vagyonközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy. Ez a főszabály, de van néhány speciális kitétel.

18. Mire jó a házassági szerződés?

Házassági szerződést lehet kötni a házasság előtt és alatt is. A felek a szerződésben rögzíthetik, hogy mely vagyontárgyakat rendelnek közös-, illetve különvagyonukba. A szerződésben lehetőségük van a vonatkozó jogszabályokban rögzített elvektől eltérően rendelkezni. Amennyiben van házassági szerződés, sokkal könnyebben lehet rendezni a vagyonjogi kérdéseket a válási vagyonmegosztás során.

19. Automatikusan az anyánál helyezik-e el a gyermekeket?

Nem automatikusan. A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek fejlődése szempontjából kedvezőbbnek ítélik a feltételeket.

20. A gyermekek beleszólhatnak abba, hogy melyik szülőnél legyenek elhelyezve?

14 év feletti gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést csak az ő egyetértésével lehet meghozni. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az általa választott szülőnél bizonyíthatóan veszélyben lenne a gyermek egészséges fejlődése.

21. Mi az a válási anyakönyvi kivonat?

Ez valójában az eredeti házassági anyakönyvi kivonat a válási záradékkal kiegészítve.

A válási tényét a bíróság a jogerőre emelkedést követően bevezeti az elektronikus anyakönyvbe, tehát ha a rendszer hibátlanul működik, a válást követően kért házassági anyakönyvi kivonat másolata tartalmazza a válási záradékot.

A másolathoz úgy lehet hozzájutni, hogy igényelni kell egy kivonatmásolatot akár online vagy személyesen az Anyakönyvi Hivatalban.