Ha olyan kérdése van, amire itt nem talált választ, keressen, segítek!
Mediátor segítségével zajló közös megegyezéses válás esetén a folyamat első szakaszát a mediációs megállapodás kidolgozása jelenti. Ennek időszükséglete nem megjósolható, függ a felek kompromisszumkészségétől, az eset bonyolultságától, de tapasztalatom szerint gyakran már két találkozó után lezárható ez a szakasz. Ha létrejött a megállapodás, azt a keresetlevélbe szerkesztem.
A válás jogilag akkor indul, amikor a keresetlevél beadásra kerül a bíróságra. A válási folyamat időtartamát innen kezdve a bírósági eljárás sebessége befolyásolja, ami az adott bíróság, illetve bíró leterheltségétől függ. Általában a keresetlevél beadása után egy hónapon belül kitűzik a tárgyalást, és az első tárgyalással le is zárul a folyamat.
Részletesebb információkat talál A válás menete mediációval oldalon.
Ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmaz a Polgári Törvénykönyv:
A link a Válási információk oldal megfelelő pontjaira, vagy ha az gond, az oldalra mutatna
A házastársi közös vagyon megosztásáról nincs lehetőség a válóper során megegyezni, erre kifejezett tilalom vonatkozik. A helyzetre megoldást kínál a vagyoni mediáció, a mediációban megkötött vagyonmegállapodás.
Keresetlevél arra szolgál, hogy annak beadásával a felperes megindítsa az eljárást. Én elvégzem a nyomtatvány kitöltését a megállapodás létrejötte után, belefogalmazva azt a keresetlevél érdemi részébe. A keresetlevél kötelező mellékletét képezik válóper esetén az anyakönyvi kivonatok és az utolsó közös lakhely tulajdoni lapja vagy bérleti szerződése.
A keresetlevelet a házaspár utolsó lakhelye, vagy az alperes lakhelye szerint illetékes bíróság polgári kezelőirodáján kell beadni minden melléklettel együtt három példányban. Érdemes egy plusz példányt összeállítani, amire a kezelőiroda az átvételt igazoló bélyegző nyom. A keresetlevél beadásakor kell leróni a perilletéket, ami ma 30.000 forint. Az összeg megfizetése csekken vagy átutalással lehetséges, az illetékbélyeg már megszűnt.
A gyerekek gyakran előbb megérzik, hogy valami nem stimmel a szülők között, mint ahogy a szülőkben ez tudatosul. Ezért fontos, hogy a szülők megnyugtassák őket, beszéljenek nekik arról, hogy mi fog történni, mit hoz a jövő számukra.
A válási mediáció során megbeszéljük, hogy a gyermek korától és érettségi fokától függően mit és hogyan mondjanak el a gyereknek annak érdekében, hogy a lehető legkisebb trauma legyen számukra ez a történet.
Ha nincs a felek között megegyezés, a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja. Ezt hívják tényállásos válásnak. Nagyon gyakran a bíró elrendeli, hogy a házaspár forduljon mediátorhoz annak érdekében, hogy a válás közös megegyezéssel történjen. Ebben az esetben kötelező felkeresni egy mediátort. Ha a mediáció nem sikeres, vagy a felek valamilyen okból nem veszik igénybe a mediátor segítségét, akkor marad a tényállásos válás.
A tényállásos válás esetében a bíró általában meghallgat szakértőket és tanúkat. Emiatt biztosan sokkal hosszabb a folyamat és a szakértők díját a feleknek a perveszteség arányában meg kell fizetni.
A várható költségek tételesen:
Közös megegyezés esetén a keresetlevél beadásakor megfizetett perilletéket és a mediáció költségeit a felek szabadon megoszthatják.
A válás alatt, néha azt követően előfordul, hogy házaspár arra kényszerül, hogy a közös ingatlant megosztva, használati megosztás szabályai szerint használják. A megosztás során azt kell eldönteni, hogy egyes helyiségek közös vagy kizárólagos használatban legyenek.
A bíróság abban az esetben is felbontja a házasságot, ha kizárólag ahhoz csak az egyik fél ragaszkodik. Ilyenkor, ha a bíró szükségesnek látja, tanúkat idéz be, szakértőket hallgat meg, hogy bizonyítottnak lássa, hogy bizonyítottnak lássa, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
Főszabály szerint, a különélő szülő mellett a gyermekkel való kapcsolattartásra a nagyszülők is jogosultak. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük ebben a kérdésben, akkor a gyámhivatal, illetve a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek korának, egészségi állapotának, tanulmányi előmenetelének megfelelő érdekeket.
Válás utána a feleség megtarthatja a házassága alatt viselt nevét. kivéve néhány speciális esetet, illetve új házasságkötés esetét.
A polgári törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy feltételezni kell, hogy a gyermek kiskorúsága idején tartásra szorul, de ez az időszak meghosszabbodik 20 éves korig, ha a gyermek még középiskolai tanulmányokat folytat.
Hasonlóan meghosszabbodik a gyermektartásra jogosultság ideje, ha a gyermek nappali tagozaton felsőfokú végzettséget biztosító főiskolai/egyetemi tanulmányt folytat alap-, illetve mesterképzésen, vagy felsőfokú szakképzésen vesz részt, és azt önhibájából nem szakítja meg. Ha közben 25 éves lesz, tartásra csak rendkívül indokolt esetben jogosult.
A gyermek szintén jogosult tartásra (esetleg részleges tartásra), ha azt betegsége vagy munkaképtelensége indokolja.
Nem köteles a szülő a szükséges tanulmányait folytató munkaképes gyermeknek tartásdíjat fizetni, amennyiben
Ha a felperes nem jelenik meg az első tárgyaláson, akkor a bíróság megszünteti a pert. A bíróság a tárgyalást a jelenlévő alperes, illetve a távol levő felperes előzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, ezek hiányában új tárgyalási napot tűz ki.
A házastársi különvagyon fogalmát a Válási információ oldalon részletesen taglalom, de annyit érdemes leszögezni itt is, hogy különvagyon minden vagyonközösség létrejötte előtt szerzett és a vagyonközösség alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy. Ez a főszabály, de van néhány speciális kitétel.
Házassági szerződést lehet kötni a házasság előtt és alatt is. A felek a szerződésben rögzíthetik, hogy mely vagyontárgyakat rendelnek közös-, illetve különvagyonukba. A szerződésben lehetőségük van a vonatkozó jogszabályokban rögzített elvektől eltérően rendelkezni. Amennyiben van házassági szerződés, sokkal könnyebben lehet rendezni a vagyonjogi kérdéseket a válási vagyonmegosztás során.
Nem automatikusan. A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek fejlődése szempontjából kedvezőbbnek ítélik a feltételeket.
14 év feletti gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést csak az ő egyetértésével lehet meghozni. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az általa választott szülőnél bizonyíthatóan veszélyben lenne a gyermek egészséges fejlődése.
Ez valójában az eredeti házassági anyakönyvi kivonat a válási záradékkal kiegészítve.
A válási tényét a bíróság a jogerőre emelkedést követően bevezeti az elektronikus anyakönyvbe, tehát ha a rendszer hibátlanul működik, a válást követően kért házassági anyakönyvi kivonat másolata tartalmazza a válási záradékot.
A másolathoz úgy lehet hozzájutni, hogy igényelni kell egy kivonatmásolatot akár online vagy személyesen az Anyakönyvi Hivatalban.