Esetek

Rita

Kétségbeesett, segítségkérő levelet kaptam Ritától. Azt írta, hogy 20 éve házasok, 3 gyerekük van, de az utóbbi években hiába próbálja fölhívni a férje figyelmét magára, nem sikerült. Házaséletet rég óta nem élnek, lakótársakká váltak. Ahogy ő fogalmazott, gyereknevelő kft lettünk.

Elkeseredettségében megcsalta a férjét, amit nagyon meg is bánt. A férj ahogy megtudta mi történt, ajtót mutatott Ritának, azt követelte hogy csak a személyes dolgait vigye magával, és mondjon le a gyerekekről.

Innen indult a történetünk. Tibor sértettségében válni akart, Rita viszont szerette volna visszakapni párját. 14 hónapig mediáltunk, ezalatt beszélhettünk a kettejük között elvékonyodott kapcsolat történetéről, a szülők erős befolyásáról, Rita kiszolgáltatottságáról, Tibor anyagias, tapintatlan viselkedéséről, házaséletük hiányáról. Sok-sok tabutéma, amiről sem beszélgetni nem tudtak, sem elengedni saját meggyőződésüket. Közös élményük alig volt, szabadidejüket a szülők kötelező látogatása töltötte ki. Lassan mindketten ráláttak saját felelősségükre, miben hibáztak. Megpróbáltak változtatni, és pozitív visszajelzést adni minden apró vagy nem apró változásért. Újragomboltuk a család életét, szokásait, egyre több lett a szűk családi program, Rita és Tibor nyitottak a barátok felé, és megszervezték, hogy néha kettesben eljárnak kikapcsolódni. Nagyon tiszteltem azt az alázatot, ahogy képesek voltak magukba nézni, megtanultak megbocsájtani, és bocsánatot kérni, bízni egymásban, és figyelni a másikra. Kapcsolatuk sokkal jobb lett, mint volt, így nyugodt szívvel engedtem el a kezüket, amikor Tibor bejelentette, érkezik a negyedik gyermekük. Rita szerint a mediáció volt az utóbbi idő legjobb befektetése.

Petra és Zalán

Petra és Zalán 12 éve házasodtak, két gyermeket neveltek. Évek óta elhidegültek már egymástól, házaséletet nem éltek, mindkettejüknek kapcsolata volt már. Bár különköltözésüket meg tudták volna oldani, mégis együtt maradtak, a gyerekek miatt. Mindketten féltek, hogy a gyerekek sérülnek, Zalán nem szeretett volna vasárnapi apuka lenni. Ők már túlvoltak az érzelmi viharokon, jó szülőként együttműködtek, de az örömeiket, és bánatukat már nem egymással osztották meg. Felvetődött a váltott elhelyezés gondolata, amit először idegenkedve fogadtak, később viszont rájöttek, hogy számukra ez valóban testhezálló megoldás. Közel költöztek egymáshoz, a gyerekeknek mindkettejük otthonában volt megfelelő helye. Egyiküknek sem kellett lemondani a gyerekekről, részesei maradhattak a gyerekek életének, a velük töltött héten minden időt rájuk fordíthattak, míg a másik héten többet tudtak teljesíteni a munkahelyükön, el tudták intézni amit kellett, maradt idő a barátokra, magánéletre is. Nem minden család alkalmas a váltott elhelyezésre, de ebben az esetben csak nyertek a gyerekek.

Éva és Robi

Éva és Robi vidáman keresett föl. Nem volt kétséges, hogy együtt szeretnének maradni, de az utóbbi időben egyre több a nézeteltérés, elbeszélnek egymás mellett. Nem értik mi történt velük.

15 évvel ezelőtt friss diplomásként mindketten lelkesen vetették magukat a munkába. Rövid ismeretség után összeházasodtak, hamar megszületett mindkét fiuk. Éva 3 évig maradt otthon a gyerekekkel, utána folytatta munkát. Robi már sikeres volt, sokszor estig dolgozott, nem tudta kivenni a részét a gyerekek körüli teendőkből, de az anyagi bázist ő biztosította. Éva folyamatos mókuskerékben érezte magát, a munkahelyén többet szeretett volna dolgozni, de a gyerekeket sem akarta elhanyagolni. Rövid idő után úgy döntöttek, jobb, ha Éva otthon marad, biztosítja a nyugodt hátteret a családnak. Éveken át olajozottan működött minden, de néha azért fölmerült, mikor menjen vissza Éva dolgozni. Ahogy teltek az évek, Éva elvesztette önbizalmát, tudása megkopott. Nagyon rosszul érezte magát, ha megkérdezték tőle, te mit dolgozol? Ahogy a fiúk nőttek, egyre kevésbé érezte, hogy szükség van rá, hogy értékes az, amit csinál.

A mediáció során Éva el tudta mondani, hogy jó körülményeik ellenére nem boldog. Úgy érzi, csak kiszolgálja a családot, akik már el is felejtették, hogy ő is vágyna sikerekre, megmérettetésre.

Robit megdöbbentette, hogy Éva milyen mély sérelmeket hordoz. Sosem tudtak róla beszélgetni, ő pedig azt hitte, minden rendben van. El tudta fogadni, hogy most Éva szorul támogatásra, így felosztották a feladatokat a fiúk között, Éva egy új vállalkozás beindítására koncentrálhatott.

Kapcsolatukat megmentette, hogy képesek voltak őszintén beszélgetni, szembenézni a problémáikkal, változtatni, és nem utolsó sorban humorral felülemelkedni a gondokon.

Ildikó és Andor

Nem minden történet végződik happy end-del, a sikert nem lehet garantálni. Egy dolgot viszont igen, tisztába jövünk a problémával, és megpróbáljuk orvosolni, ha még lehet. Előfordul, hogy a párok már az utolsó utáni pillanatban jelentkeznek, olyan sok sebet ejtettek egymáson, hogy eltávolodásuk visszafordíthatatlan. Ez esetben is nyerhetünk önismeretet, tanulhatunk hibáinkból, hogy a következő kapcsolatot ne rontsuk el, és nem utolsó sorban, ahogy egyik ügyfelem fogalmazott „lejátszottuk 3 hónap alatt, amit magunk 3 évig elhúztunk volna”.

Gabi és Tamás

A jól induló házasságból három remek gyerek született, de az idő múlásával apránként jelentkező gondokat a házaspár szőnyeg alá söpörte, és eljutottak oda, hogy már semmi sem működött jól a kapcsolatukban.

Gyomorfekély, magas vérnyomás, veszekedések jelezték, hogy baj van, aztán Gabi egy viharosra sikerült vita után válaszút elé állította párját: keres egy mediátort, vagy elválnak és elviszi a három gyereket.

Tamás elmondta, nem hisz az „ilyesmikben”, de nem volt más lehetősége, eljött. Hamar kiderült, hogy Gabi elégedetlen férjével, az első beszélgetésben olyannyira domináns volt, hogy Tamás meg sem szólalt. Ezért külön-külön beszélgetéssel kezdtük a mediációt. Tamás elmondta, nem tud mit kezdeni felesége lehengerlő természetével, lassan oda jutottak, hogy ő már mindent rosszul csinál, a közöttük kialakult vitákban Gabi rendszeresen megsemmisítette őt. Úgy érezte, a gyerekek előtt sincs már respektje, Gabi sokszor úgy beszél vele, mintha a gyereke, nem a partnere lenne. Tehetetlennek érezte magát, helyzetüket pedig kilátástalannak ítélte.

Már az első beszélgetés meghatározó volt a gondok felderítésében. Lassan kezdtük kiépíteni a beszélgetések fonalát. Először úgy érezték, csak a mediációban tudnak beszélgetni egymással, ez otthon nem megy. Pedig csak meg kellett hallgatniuk egymást, nem lehetett a másik szavába vágni. A mediációban kialakított vitastílust lassan magukévá tették, megtanulták az ítélkezés és minősítés helyett, hogy partnerként beszéljenek egymással. Tamás kezdett magára találni, Gabinak már fel is tűnt, hogy férjének akarata, és saját elképzelése van. Sok témát érintett a mediáció, melybe anyóst és apóst is bevontunk, akik bár segítő szándékkal, de sokat tettek azért, hogy a házasság majdnem zátonyra futott.

Gabi és Tamás azóta is együtt vannak. Nem volt meglepő, hogy az egészségügyi problémák jó része is rendeződött. Legnagyobb elismerés számomra, hogy amikor 9 éves kisfiúk az iskolában nehéz helyzetbe került, és a nevelési tanácsadóba küldték a családot, ő azt kérte, inkább a mediátorhoz mehessen.

Márta és László

Mostanában egyáltalán nem ritka, hogy egy férj elveszti munkáját, és a feleség válik családfenntartóvá. Az ilyen helyzetek komolyan próbára teszik a kapcsolatot.

Márta és László azért jöttek el hozzám, mert a házasságukat pokollá tették a folyamatos, ordibálásba torkolló veszekedések, és képtelenekké váltak a legapróbb dolgok megbeszélésére, úgy gondolták, nincs más megoldás, mint a válás.

Az előkészítő beszélgetések során kiderült, hogy ez a fordított családmodell vezetett a házasság megromlásához. Lászlót lelkileg megviselte, hogy elveszítette munkáját, szégyellte a helyzetét, bujkált a barátok elől, nem tudta, hogyan mondja el, mi történt vele. A háztartásban próbálta hasznossá tenni magát, ugyanakkor méltóságon alulinak érezte a házimunkát. Kikészítette az otthoni munkák végeláthatatlansága, és az, hogy felesége a munkából hazatérve sorra találta a hibákat a házimunkában annak ellenére, hogy László igyekezett jó munkát végezni.

Márta a helyzetből adódóan otthon is kezdett főnökként viselkedni, családfő vált belőle, megmondó-ember, parancsnok lett. A mediáció során maga is meglepődött, milyen férfias tulajdonságokat hozott elő belőle a helyzet, meggyengítve ezzel Lászlónak a családban birtokolt státuszát, aláásva önbecsülését, szinte kasztrálva őt.

A mediáció során Márta megértette, hogy Lászlónak szüksége van arra, hogy értékeljék otthoni erőfeszítéseit, egyenrangú társnak tekintsék, hogy így képes férjként viselkedni. Márta vállalta, hogy határozottabban támogatja Lászlót az álláskeresésben, és kidolgoztunk egy László számára is elfogadható technikát a jelenlegi helyzet kommunikációjára környezet és a barátok felé.

Márk és Kriszta

Márk és Kriszta a sokadik tárgyalás után keresett meg, 4 éve húzódott a válóperük. 8 és 10 éves gyermekeiket annyira megviselte a válás, hogy gyermekpszichiáternél kötöttek ki. A szakember tanácsára fordultak hozzám, és döbbentek rá, hogy csak a saját sérelmeikkel voltak elfoglalva, csak azzal foglalkoztak, hogyan tudják a másikat ellehetetleníteni, közben észre se vették, hogy a gyerekeket tönkreteszik. Külön-külön jó szülőkként viselkedtek, igyekeztek mindent megadni a gyerekeknek, csak arra nem gondoltak, hogy a közöttük zajló csatározás a gyerekeket is érinti. Márknak élete szerelme volt Kriszta, de hamar kiderült, hogy habitusuk, szexuális igényeik nagyon különbözőek, és ezen nem is tudnak változtatni. Márk mindezért meg akarta büntetni Krisztát, így házasságuk rövid idő alatt elviselhetetlen lett mindkettejük számára. Márk ennek ellenére nem volt képes elengedni Krisztát, nem tudott lemondani róla. A mediáció során több éves pereskedést tudtunk 3 hét alatt lezárni, megállapodni.

Kinga és Botond

Sajnos gyakran előfordul, hogy olyan esettel találkozok, mint Kinga és Botond házassága. 15 éve éltek együtt, 2 gyereket neveltek. Kinga többször jelezte Botondnak, hogy nem boldog, nem érzi jól magát a kapcsolatukban, Botond nem figyel rá, úgy érzi, már nem fontos a férjének, házaséletük ellaposodott. Botond azt gondolta, ez csak olyan női hiszti, 1-2 napig tart, aztán elmúlik. Ő nem érezte, hogy baj van, igaz, hogy kicsit elkényelmesedett, de azt látta a környezetében, hogy ez máshol sincs másképp. Több évig próbálkozott Kinga, egyre hangosabban és kétségbeesetten, de Botond füle mellett minden elment. Már házaséletet sem éltek, de ahogy másról sem, erről végképp nem tudtak beszélni egymással. Kingának elege lett, úgy döntött nem akar így megöregedni, elválik. Botond akkor döbbent rá, hogy nagy a baj, hogy elveszítheti Kingát, és az eddigi kényelmes életét. Mindent megtett volna, hogy visszakapja a feleségét, de az érzelmek már elmúltak, nem volt miből visszaépíteni a kapcsolatukat. Ha pár évvel korábban jelentkeztek volna, jó eséllyel tudtunk volna tenni a házasságukért, de ez a hajó már elment.

M

Újraindult az élet:

Már újra tudunk személyesen találkozni az irodámban, de igény esetén az online, videón keresztüli együttműködés is lehetséges. A bíróságok az eljárásokat jelenleg a felek személyes megjelenése nélkül, írásbeli nyilatkozatok alapján, esetleg skype-on folytatják le, és az ítélethozatal is megtörténhet személyes kontaktus nélkül.